Freud pénisz irigysége a nők iránt. Péniszirigység: az elmélet, ami fordított egyet a világon - Terasz | Femina

Péniszirigység: mi maradt belőle?

Hadd hivatkozzam itt pusztán arra a tényre, hogy egészen mostanáig csak kisfiúk és férfiak gondolkozása volt a vizsgálat tárgya. A magyarázat nyilvánvaló. A pszichoanalízist egy férfi géniusz teremtette meg, és szinte minden továbbfejlesztõje ugyancsak férfi volt. Jogos és ésszerû, hogy számukra kézenfekvõbb egy férfilélektan kialakítása, s hogy többet értenek meg a férfiak fejlõdésébõl, mint a nõkébõl.

A nõi sajátságok megértése érdekében maga Freud tett korszakos lépést, amikor felfedezte a péniszirigység létezését. Ezt követõen van Ophuijsen és Abraham írásai rámutattak arra, hogy milyen nagy szerepet is játszik ez a tényezõ a nõk fejlõdésében és a nõk neurózisainak kialakulásában.

A péniszirigység jelentõségét mostanában növelni látszik a fallikus idõszakról kialakított feltételezés. Ezen azt értjük, hogy mindkét nem esetében az infantilis genitális szervezõdésben csak az egyik nemi szervnek, nevezetesen a fiúk nemi szervének van szerepe, és mindössze ez különbözteti meg a gyermekkori nemi szervezõdést a felnõttkori végleges genitális szervezõdéstõl. Õ azon a véleményen van, hogy minden új szexuális funkció, például a pubertás, a közösülés, a terhesség és a gyermekszülés kezdetén ez a szakasz reaktiválódik, és ahhoz, hogy a nõies hozzáállás juthasson érvényre, minden alkalommal le kell gyõzni azt.

a férfinak merevedése van

Freud Deutsch meglátását részletesen kidolgozta, egyben meg is erõsítette, mivel úgy tartja: pusztán a péniszirigység és annak legyõzése ébreszti fel a gyermek iránti vágyat, és ezáltal létrehozza az apa iránti szerelmi köteléket. A tudománynak gyakran hasznára válik, ha jól ismert tényeket új megvilágításba helyezünk. Másként fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy új megfigyeléseinket akaratlanul is a régi, letisztult fogalmi kategóriákba soroljuk be.

hogyan lehet azután tartani az erekciót

Az az új szempont, amelyet alább ismertetni kívánok, Georg Simmel 4 filozófiai írásainak olvasása közben vetõdött fel bennem. Simmel, miként azt azóta már mások is -- fõként nõk 5 -- többféle módon kifejti a következõket: Az emberiség teljes társadalma férfitársadalom. Az állam, a törvények, az erkölcs, a vallás és a tudományok is mind férfialkotások.

Simmel ezekbõl a tényekbõl egyáltalán nem a nõk alacsonyabbrendûségére következtet, mint általában a többi szerzõ. Mindenekelõtt a férfitársadalom eszméjét veszi alaposan és kitartóan szemügyre: A mûvészet, a hazaszeretet, az erkölcs általában, a társadalmi eszmék különösen, a gyakorlati döntések helyessége, az elméleti ismeretek tárgyilagossága, az életerõ és a széles körû életismeret -- mindezek a jelenségek és követelmények az emberiségre átfogóan érvényesek, ám a tényleges történelmi helyzetekben kizárólag férfiakra vonatkoznak.

Ellenkezõleg, kultúránk, alig néhány terület kivételével, teljesen férfikultúra. A beléje vetett hit ugyanabból az érzésbõl ered, amely oly sok nyelven ugyanazzal a szóval jelöli az embert és a férfit. A férfiak helyzeti elõnye elkerülhetetlenül azzal a következménnyel jár, hogy a nõkhöz való szubjektív, affektív viszonyának objektív érvényességet tulajdonítanak.

ha erekció esik a férfiaknál

Így Delius 8 szerint a nõ pszichológiájában a mai napig valójában a férfiak vágyainak és csalódásainak gyûjteményét láthatjuk. A helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult az a fontos tényezõ is, hogy a nõk hozzáigazították magukat a férfiak kívánságaihoz, és úgy érzik, mintha ez az alkalmazkodás volna igazi természetük.

péniszhossz nem izgató állapotban

Más szóval úgy látják, illetve látták magukat, ahogy azt a férfiak kívánságai elõírták; tudattalanul meghajoltak a férfigondolkodás elõtt. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy lényünk, gondolkodásunk és tevékenységünk milyen nagy mértékben elégíti ki ezeket a férfiigényeket, azt is beláthatjuk, milyen nehéz feladat az egyes férfi és az egyes nõ számára ettõl a gondolkodásmódtól valóban megszabadulni.

Most már az a kérdés, hogy az analitikus pszichológia, amikor nõket választ vizsgálata tárgyául, milyen fokig áll ennek a gondolkodásmódnak a hatása alatt, hiszen még nem hagyta el végleg azt a szintet, amelyen egyértelmûen és rendszeresen csak a férfi fejlõdését veszik tekintetbe.

Azaz: milyen mértékben ítéltetett meg eddig a nõk fejlõdési folyamata férfiszempontok szerint, valamint -- ennek következtében -- mennyire hamis ez az analízisek során mára kialakult kép Freud pénisz irigysége a nők iránt nõk valódi természetérõl? Ha ebbõl a szempontból vizsgáljuk a kérdést, elsõ benyomásunk igen meglepõ lesz. A nõk fejlõdésérõl elõttünk álló analitikus kép legyen ez bár helyes vagy sem még egy hajszálnyira sem tér el attól, amit a fiúk általában a lányokról gondolnak.

Jól ismerjük azokat az elképzeléseket, amelyeket a kisfiúk magukban hordoznak. Ezért ezeket itt csupán néhány tömör mondatban vázolom, és összehasonlítás céljából melléjük helyezem a michael fassbender péniszéről elképzeléseinket a nõ fejlõdésérõl.

férfi pénisz nő

Ez a túlzott, és a vártnál pontosabb egybeesés természetesen nem kritériuma objektív helyénvalóságának. Könnyen elképzelhetõ, hogy a lányok infantilis genitális szervezõdése feltûnõen emlékeztet a fiúkéra -- miként azt eddig is feltételezték. A fenti összehasonlítás alkalmas talán arra, hogy elgondolkoztasson bennünket, egyúttal más lehetõségeket is figyelmünkbe ajánljon.

Követhetjük például Georg Simmel gondolatmenetét, és válaszolhatunk arra a kérdésre: vajon a nõi alkalmazkodás a férfistruktúrához valóban olyan korán és olyan mélységekben játszódik le, hogy a kislány jellegzetességeit is hatalmába keríti?

Késõbb majd még röviden visszatérek arra a pontra, ahol igazán valószínûnek látszik az, hogy ez a férfiszemponttal való "megfertõzõdés" a gyermekkorban zajlik le. De már elsõ ránézésre sem nyilvánvaló, hogy mindaz, amit a természet adományozott, ilyen nyomtalanul felszívódhat.

Így tehát vissza kell térnünk ha nagyon nagy pénisz a kérdéshez, amelyet már felvetettem. Lehetséges, hogy az a feltûnõ hasonlóság, amelyet kimutattam, nem éppen megfigyeléseink férfiszempontból eredõ egyoldalúságát tükrözi-e?

Egy ilyen ötlet azonnal belsõ tiltakozást vált ki, mivel a tapasztalat biztos talajának szükségességére figyelmeztetjük magunkat, amelyen az analitikus kutatás mindig is alapult.

pufók fiú a tengerparton

Ugyanakkor elméleti, tudományos ismereteink szerint ezen a talajon nem állhatunk tökéletes biztonsággal, minthogy természeténél fogva minden tapasztalat szubjektív tényezõket is tartalmaz. Ennek következtében analitikusi tapasztalatunk is mindössze annak az anyagnak a közvetlen megfigyelésébõl eredhet, amelyet egyfelõl a betegeink szabad képzettársításaik, álmaik és tüneteik formájában az analízisbe bocsátanak, másfelõl azokból Freud pénisz irigysége a nők iránt értelmezésekbõl, következtetésekbõl, amelyeket az anyagból levonunk.